“A modernizáció nyerteseinek kell lennünk”
Czika Tihamér képviselőjelölt választási programja
I. A Mezőségért
1. A Mezőség kétnyelvűségének, multikulturális jellegének a nyílt felvállalása
Aranyosgyéresen és a Mezőség több településén a jelenlegi polgármester nem vezette be a magyar nyelv használatát a helyi közigazgatásban, annak ellenére hogy az illető helységekben jelentős magyar közösség él. Igaz, hogy a törvény szerint ez csak akkor kötelező, ha a kisebbség aránya eléri a 20%-ot. Csakhogy a törvény nem mondja sehol azt, hogy 20% alatt ezt nem lehetne bevezetni. A jóérzés is azt diktálná, hogy egy olyan kisvárosban, ahol a magyarok több ezren vannak, és egy olyan faluban ahol több százan, be kellene vezetni a kisebbségi nyelv hivatalos használatát, illetve fel kellene vállalni a város és a község arculathasználatában és turisztikai kommunikációjában a kisebbség üzenetét is. Ezért:
• Szorgalmazni fogom, hogy a helyi közigazgatási törvény kisebbségügyi rendelkezéseinek a módosítása által (részleteket lásd 6.-pontban) a Mezőség minél több településére kiterjesszük a kétnyelvűséget
• Szorgalmazni fogom továbbá az interetnikus környezetű vidéki önkormányzatokban a magyar örökség felvállalását és terjesztését, legyen az a polgármesteri hivatal fejléce, bemutatkozó szórólapja, turisztikai csalogatója, honlapja, stb. Érvényes ez Aranyosgyéres városára is.
2. A magyar oktatás, kultúra, identitástudat megerősítése
Interetnikus környezetben az identitás megőrzése céljából kulcsfontosságú kérdés az anyanyelvű oktatás és kultúra megfelelő szintű működtetése, támogatása. Ezen a vidéken minden egyes diák kimaradása a magyar oktatási hálóból felmérhetetlen probléma, amely nemcsak az illető család beolvadását, de gyakran a magyar oktatás megszüntetését is jelentheti egy bizonyos közösségben. A magyar nyelvű kulturális rendezvények a közép- és idős generáció számára nagyon fontosak. Ezért:
• Oktatási szakemberekkel együttműködve célomnak tartom a jelenlegi szórványkollégiumok erősítését, illetve ha szükséges, újak építését. Ezek racionális megszervezéséhez figyelembe kell vennünk a mezőségi magyarság várható demográfiai fejlődését. A cél nem az, hogy minél több magyar iskola legyen, a cél inkább az, hogy minél több jó magyar iskola legyen, amelyből egyetlen magyar gyerek sem marad ki.
• Helyi vezetőkkel is együttműködve, ott ahol még nincs szórványkollégium, célom megszervezni a magyar diákok utaztatását a legközelebbi magyar oktatási intézménybe.
• Képviselőként szervezéssel és pénzügyi alapok megszerzésével támogatni fogom a minél gyakoribb magyar kulturális rendezvények rendezését, a fiatal és az idős korosztály számára egyaránt. A falusi kultúrotthonokat nemcsak lakodalmakra kellene használni, hanem évente legalább 3-4 kulturális rendezvényre, ha lehet még ennél is többre. Vissza kell hozni a magyar kultúrát és a magyar filmvetítést is a vidékre. Célomnak tartom ugyanakkor a vidéki kábel-tv hálózatok mellett való lobbizást annak érdekében, hogy minél több magyar programot vegyenek fel műsorrácsukba.
• Célomnak tartom olyan táborok és ifjúsági rendezvények megszervezését, amelyeken különböző szórványközösségekben élő magyar fiatalok más magyar fiatalokkal találkozhatnak. Gyakran elpanaszoljuk, hogy a vegyes házasságokon keresztül sokkal gyorsabb az asszimilálódás, de nem teszünk azért sokat, hogy fiataljaink magyar párt találjanak kisebb lélekszámú közösségeinkben.
3. Hatékony vidékfejlesztés
A vidéken élők számára egy elfogadható életszínvonal biztosítása érdekében szükséges egy tudományosan megalapozott, időtálló, politikai irányzatoktól független agrárstratégia kidolgozása. Minden vidékfejlesztési politika célja a vidéken élő lakosság életminőségének javítása, a környezet, a természeti- és kultúrtáj megőrzése, a vidéki térség fenntartható fejlődésének a megteremtése a vidék adottságainak, sajátosságainak megfelelően. Ezért:
• Képviselőként célomnak fogom tartani az objektív, érthető információ eljuttatását a termelőkhöz a létező támogatásokról. Ehhez segítséget fogok kérni mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakember barátaimtól. Tapasztalatom szerint gyakran az érthető információ hiánya az, amely megakadályozza a gazdákat a támogatási források lehívásában.
• A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítása érdekében szükségesnek látom a családi gazdaságok törvényének megalkotását, a családi gazdaságok kiemelt támogatási (EU-konform) rendszerével együtt, amellyel megszűnik a terméktámogatás üzemszerkezethez kötött megkülönböztető jellege is.
• Célomnak tartom összehozni a vidék gazdáit olyan pályázatíró cégekkel, amelyek kimondottan vidékfejlesztési projektek megírására szakosodtak.
4. Modernizáció: infrastruktúrafejlesztés, az információs társadalom kiterjesztése
A Mezőség vidéke komoly fejlesztések előtt áll. A környék modernizációs motorja a közeli Kolozsvár, amely Erdély legfontosabb városa, gazdasági, pénzügyi, akadémiai, kulturális, stb. központ. Aki ebben a lehetőség helyett a rosszat látja, az saját közösségének pozitív jövője ellen szólal fel. Falvaink szempontjából súlyos kérdés a Kolozsvárra való bevándorlás. Senkitől nem kérhetjük, hogy a falujában maradjon, csak azért, hogy a magyarság létszáma ne fogyjon, hogy erősítse a helyi közösséget. A cél, az, hogy a falvakat felhozzuk a városhoz közeli szintre, hogy az elszármazott fiatal önként jöjjön haza, vagy válasza az otthonmaradást az iskola padjaiból való kilépés után. Ezért:
• Képviselőként el fogom végezni a kellő lobbimunkát az olyan további infrastruktúrafejlesztésekhez, amelyek a vidéki életet felzárkóztatják a városi körülményekhez, legyen az útjavítás, iskola-felújítás, vízhálózat bevezetése, közvilágítás, egészségügyi, adminisztrációs és oktatási szolgáltatások minőségének a fejlesztése, stb.
• Fontosnak tartom, hogy minél több munkahelyteremtő befektetés érkezzen a Mezőség falvaiba. A zsukiménesi Nokia gyár esete nem egyedi történet, hanem példakép kell legyen. Ami manapság az embert a legjobban egy bizonyos helyre vonzza, vagy ott tartja, az egy jó munkahely.
• Az internet ablak a nagyvilág fele, egy virtuális közösség megteremtésének a lehetősége. Interneten keresztül fiataljaink olyan információkhoz, tudásközpontokhoz, online könyvtárakhoz juthatnak, amelyekről korábban álmodni sem lehetett vidéken. Mindezért csak egy számítógépre és internetkapcsolatra van szükség. Ezért elengedhetetlennek tartom, hogy 2012-ig az internet legyen bevezetve Aranyosgyéres és a Mezőség minden olyan lakójának otthonába, ahol gyerekek és fiatalok élnek.
• Fontosnak tartom a Mezőségen is a lakható környezet megőrzését. A környezetvédelem vidéken is pontosan olyan kötelező törekvéssé kell váljon, mint ahogy azt a városi környezetben szorgalmazzák. A talajvizek megóvása a szennyeződéstől, a műtrágya mértékletes használata, a hulladékok feldolgozása, a még megmaradt erdők megőrzése, a helyi növény és állatvilág megvédése mind, mind nagyon fontos kérdések, amelyekre oda kell figyelni a Mezőségen is. Célomnak tartom támogatni a Mezőségi Természetvédelmi Hálózat további működését.
5. Teljes Kolozs megyei érdekképviselet
Kolozs megyéért, Kolozsvárért való bukaresti lobbizás a lehető legtermészetesebb dolga kell legyen minden ebben a megyében megválasztott képviselőnek, akár a mezőségi, akár kolozsvári körzetben, akár a kalotaszegi vagy más körzetben sikerült bejutnia. Ezért:
• Megteszek minden tőlem telhetőt, hogy érvényesítsem Kolozs megye érdekeit a kormányzati körökben. Itt elsősorban a kormányforrások kiutalására, a befektetések vonzására gondolok.
• Hangsúlyosan szándékozom képviselni a Kolozs megyei magyarok sajátságos érdekeit, legyen szó visszaszolgáltatásokról, kisebbségi jogokról, kulturális finanszírozásokról, vagy akár szociális kérdésekről.
• Célomnak tekintem a Kolozs megyei magyarság identitásának, magabiztosságának erősítését. A Székelyföldet és Partiumot összekötő Kolozs megye az erdélyi magyarság elsőrendű központja, szervezeti, akadémiai, kulturális, stb. téren. Ezért Kolozs megye, nem egyszerűen egyik kell legyen a „szórvány” megyékből, hanem meghatározó erő az erdélyi magyarság intézményrendszerében.
II. Az erdélyi magyarságért
6. A kisebbségi nyelvhasználat kibővítése, a konkrét alkalmazás körülményeinek a megteremtése
Képviselőként alapvető célom lesz tovább bővíteni a kisebbségi jogainkat. Nem tagadható, hogy jelentős eredményeket értünk el az utóbbi években, de további nyelvhasználati, szimbólumhasználati, kulturális és célzott normatív finanszírozási jogok elérésére van szükség. Ezért:
• Kisebbségi jogaink egyik legfontosabbja az anyanyelvűnk használata a közigazgatásban, az állam különböző hivatalaiban. A 2001-ben elért törvénykezési eredményeket tovább kell bővíteni. Célom egy olyan törvénymódosítás átvitele, amely megváltoztatná a 20%-os küszöböt 10%-osra, illetve bevezetne egy abszolút szám kritériumot is, miszerint, az a nagyváros (50.000 lakós felett), ahol egy kisebbség száma eléri a 10.000-es létszámot, az a kisváros (50.000 lakós alatt), ahol egy kisebbség létszáma eléri az 5000-es létszámot, illetve az a község, ahol a kisebbség létszáma eléri az 1000-et, ott biztosítani kell az anyanyelv használatát a közigazgatásban, illetve a várost jelző táblákat kétnyelvűsíteni kell. Nem lesz könnyű, de nem is lehetetlen ez a lépés. Nem mondhatunk le városaink nagyszámú magyar közösségeinek hivatalos anyanyelvhasználatáról, azért, mert néhány polgármester csak akkor hajlandó nyitni a kisebbségi nyelvhasználat felé, ha törvényileg kötelezik rá.
• Ugyanakkor fontosnak tartom a helyi közigazgatási törvény oly módon való módosítását, miszerint az utcák elnevezésénél kötelezően be kell tartani az etnikai arányokat.
• A kisebbségi nyelvhasználat akadálya gyakran nem a törvényes rendelkezés hiánya, hanem a kétnyelvű iratok, kérvények, formanyomtatványok hiánya, ismeretlensége. Célomnak tartom ezek terjesztését, népszerűsítését, megismertetését.
• Célomnak tartom a kulturális autonómiát biztosító kisebbségi törvény elfogadtatását és a fennebb említett helyi közigazgatási törvény módosításait, illetve a feszültséggerjesztő táblák betiltását célzó törvényjavaslat benyújtását (értsd az egyoldalú múltértelmezés uszító tábláit)
• Fontosnak tartom ugyanakkor tematizálni olyan társadalmi rétegek iránti tolerancia szükségességét, amelyek iránt maguk az erdélyi magyarok is elfogultak: romák, melegek, más hitűek vagy ateisták.
7. A magyar nyelvű oktatás racionális támogatása minden szinten
Egy RMDSZ színekben megválasztott képviselőnek alapvető kötelessége a minden szintű magyar nyelvű oktatási intézmények támogatása, fejlesztése.
• Képviselőként megteszek minden tőlem telhetőt a kolozsvári és Kolozs megyei magyar oktatási intézmények állami és alapítványi támogatásának a növeléséért.
• A Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának a gondjai nem feltétlenül politikai kérdések. Az egyetemi autonómia sem nagyon engedi meg a politikum aktív részvételét ezekben a kérdésekben. Ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy bizonyos bukaresti lobbi nélkül nem lenne ott a magyar tagozat, ahol most van. Ezért szükségesnek tartom az állami magyar egyetemi oktatás ügyének a politikai szintéren való tartását, további tematizálását. Képviselőként támogatni fogom a BBTE esetében azt a megoldást, amelyet a legjobbnak fog tartani a magyar tagozatot képviselő tanárok többsége.
• A Sapientia EMTE román állami támogatása sürgősen megoldandó kérdés. Ahhoz, hogy az egyetem tovább tudjon terjeszkedni és fejlődni, elengedhetetlenül szüksége van a magyar költségvetési források mellett a románra is.
8. Erősebb szociális háló, a közszolgáltatások elérhetősége vidéken is
Kétségtelen, hogy országunk az utóbbi években jelentős gazdasági fejlődést mondhat maga mögött. Különösen látványos ez a fejlődés Kolozsváron és Kolozs megyében. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azonban azt a tényt sem, hogy ez a fejlődés nem egyformán érint minden társadalmi réteget, illetve minden régiót. Elfogadhatatlan az, hogy utcáinkon öregek és gyerekek kéregetnek, elfogadhatatlan az, hogy míg nagyon sok háztartás a jelenlegi korszak legújabb vívmányait élvezi, addig mások a XIX század végi viszonyok között élnek. Ezért:
• Képviselőként dolgozni fogok azon, hogy 40-50 ledolgozott év után időseink ne túlélőnyugdíjt kapjanak (vagy még arra sem elégségeset), hanem olyan összeget, amelyből tisztességesen eltölthetik nyugdíjas éveiket. Különösen igazságtalannak tartom a mezőgazdasági nyugdíjakat, amelyek összege nagyon alacsony több tíz év nehéz munkája után.
• Fontosnak tartom a hatékony és minőségi egészségügyi ellátást vidéken is. A vidéken dolgozó orvosokat pótlékokkal kell stimulálni, a vidéki klinikákat fel kell szerelni a legfontosabb gépekkel, kisrégiós központokat kell létrehozni a vidék nagyobb községeiben. Különösen fontosnak tartom gyógyszertárak nyitásának segítését minden egyes községközpontban.
• Célomnak tartom a külvárosi és vidéki szegénység, az elmaradottság elleni küzdelmet. Ezen hátrányos csoportok problémáinak megoldását helyi és országos állami szervek, ugyanakkor a civil társadalom és a szociológusok bevonásával kell keresni.
• Bizonyos roma csoportok helyzete nemcsak kulturális, kisebbségi, hanem elsősorban szociális kérdés. Mihamarabb be kell indítani a romák társadalmi integrációját célzó reális programokat, nem csak papíron lévőket. Képviselőként célomnak tartom ezen problémák tematizálást, a szociális kérdések bukaresti felvállalását.
9. Állandó kapcsolattartás a választókkal, információáramlás biztosítása
Olyan képviselő szeretnék lenni, aki állandóan elérhető lesz a választói számára, akár személyes fogadóórák által, akár interneten, akár telefonon, akár a kihelyezett irodáimon keresztül.
Ugyanakkor néhány éves közösségépítési munkám egyik legnagyobb tapasztalata, hogy nagyon sok szervezet, közösség, csoport legnagyobb problémája, hogy nem értesül időben bizonyos információkról, lehetőségekről. Legyen egy kiírt pályázat, finanszírozási lehetőség, ösztöndíj lehetősége, egy újabb törvénymódosítás, vagy bármi más, az egyik visszatérő gond az, hogy hiányoznak azok a kommunikációs csatornák, amelyek közérthető módon, időben eljuttatják az információt az érintettekhez. Ezért:
• Körzetemben legalább 3-4 helyi irodát szeretnék nyitni, Aranyosgyéresen és 3 községközpontban. Ezekben felváltva tartanék péntekenként fogadóórát. Az irodáim azonban a hét minden munkanapján nyitva állnának az érdeklődők előtt. Ezen kívül állandó telefon és internet-elérhetőség által is biztosítani kívánom a panaszok, igények felvételét a választóimtól.
• Emellett természetesnek tartom heti hírlevélben informálni a sajtót, és bárki érdeklődőt saját tevékenységemről
• Képviselőként célomnak fogom tartani Kolozs megyei közösségünk állandó jellegű informálását minden olyan kormányzati-, vagy akár civil-, bel- vagy külföldi lehetőségről, amely fontos lehet bizonyos csoportok számára, legyenek azok gazdák, diákok, vállalkozók, munkások vagy nyugdíjasok.
• Képviselői irodámat ugyanakkor egy kapcsolatteremtő irodaként is elképzelem, ahol egymásra találhatnak különböző csoportok képviselői, ahol információkkal láthatom majd el az érdeklődőket különböző intézmények, civil szervezetek, jogvédő szervezetek, de akár cégek, iskolák, stb. elérhetőségeiről.
10. Ésszerű magyar képviseleti egység megteremtése
Nem leszek biztosan egyedül az RMDSZ 452 jelöltje között azzal a véleményemmel, hogy Erdélyben meg kell teremtenünk a magyar politikai képviselet lehető legtágabb egységét. Erős fellépésre a számunkra fontos kisebbségi kérdésekben egy megosztott közösségként nincs esélyünk. Tisztán látható, hogy az erdélyi magyar politikai paletta nagyon széles skálán mozog a liberálistól egészen a szélsőjobbig. Ezért:
• Az RMDSZ-nek, mint az erdélyi magyarság legerősebb politikai szervezetének kezdeményezőként kell fellépnie a többi szervezettel való megegyezésben. Ezt a lépést azonban nem bárkivel, és nem bármilyen áron szabad megtennie.
• Képviselőként támogatni fogom a megegyezést az úgynevezett „jobboldal” olyan racionális képviselővel, mint az EMNT és az MPP bizonyos frakciói. Ezek a megegyezések, kölcsönös támogatások lehetnének akár központi kezdeményezésűek, akár helyi jellegűek.
2008. október 26
